Tartalomjegyzék
Az openSUSE többféle módon telepíthető. Csakúgy, mint az adathordozókról végzett szokásos telepítés esetében (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)), számos hálózati alapú megközelítés közül lehet választani, sőt, akár teljesen automatizált módon is telepíthető az openSUSE.
Mindegyik módszert két rövid ellenőrzőlistával vezetjük be: az egyik a módszer előfeltételeit sorolja fel, a másik pedig röviden áttekinti az eljárást. Ezután részletesebben is végigvesszük az adott telepítési helyzetben használt technikákat.
![]() | |
A következő fejezetekben azt a rendszert, amelyikre az új openSUSE kerül, célrendszer vagy telepítési cél néven fogjuk emlegetni. A telepítési forrás (vagy „repository”) kifejezés az összes telepítési adatforrás együttesét jelöli. Ide tartoznak a fizikai adathordozók (CD és DVD), illetve a telepítési adatokat szétosztani képes kiszolgálók a hálózatban. | |
Ebben a fejezetben átvesszük a távoli telepítések leggyakoribb telepítési helyzeteit. Minden egyes helyzetnél tekintse meg az előfeltételek listáját és kövesse a helyzethez felvázolt eljárást. Ha egy adott lépéshez részletesebb utasításra van szüksége, kövesse a megadott hivatkozásokat.
Ehhez a fajta telepítéshez továbbra is szükséges kismértékben fizikailag hozzáférni a célrendszerhez, a rendszer elindításához. Magát a telepítést aztán teljes mértékben lehet egy távoli munkaállomásról vezérelni, VNC-n keresztül kapcsolódva a telepítőprogramhoz. A felhasználó közreműködésére szükség van, mint a kézi telepítésnél (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)).
E telepítési típus esetén a következő követelményeket kell teljesíteni:
Távoli telepítési forrás: NFS, HTTP, FTP vagy SMB, működő hálózati kapcsolattal.
Célrendszer működő hálózati kapcsolattal.
Vezérlőrendszer működő hálózati kapcsolattal, valamint VNC-megjelenítő szoftver vagy Javát futtatni képes böngésző (Firefox, Konqueror, Internet Explorer, Opera stb.).
Fizikai adathordozó (CD, DVD vagy USB pendrive) a célrendszer elindításához.
Érvényes statikus IP-címek, már hozzárendelve a telepítési forráshoz és a vezérlőrendszerhez.
Érvényes statikus IP-cím a célrendszerhez rendeléshez.
E telepítési típus végrehajtása:
Állítsa be a telepítési forrást (1.2. - A telepítési forrásokat tároló kiszolgáló beállítása). Válasszon ki egy NFS, HTTP vagy FTP hálózati kiszolgálót. Az SMB telepítési forráshoz tekintse meg a következő fejezetet: 1.2.5. - SMB telepítési források kezelése
Indítsa el a célrendszert az openSUSE telepítőkészlet első CD-jéről vagy DVD-jéről, vagy USB pendrive-ról. Az openSUSE telepítőkészletekkel kapcsolatos további információ a Section “Choosing the Installation Media” (Chapter 1, Installation with YaST, ↑Start-Up) fejezetben található.
Amikor megjelenik a rendszerindítási képernyő a célrendszeren, használja a rendszerindítási parancssort a megfelelő VNC-beállítások, illetve a telepítési forrás címének megadásához. Ennek részletes leírása: 1.4. - A célrendszer elindítása telepítéshez.
A célrendszer egy szöveges környezetben indul el, megadva azt a hálózati címet és kijelzőszámot, amely alatt a grafikus telepítési környezet megcímezhető a VNC-megjelenítő alkalmazással vagy böngészővel. A VNC-s telepítések OpenSLP-n keresztül hirdetik meg magukat és ha a tűzfalbeállítások megengedik, Konqueror alatt a service:/ vagy slp:/ módban meg is találhatók.
A vezérlő munkaállomáson nyisson meg egy VNC-megjelenítő alkalmazást vagy webböngészőt és csatlakozzon a célrendszerhez (1.5.1. - Telepítés VNC-vel).
Hajtsa végre a telepítést a leírt módon (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)). Újraindulását követően csatlakozzon újra a célrendszerhez a telepítés utolsó fázisának végrehajtásához.
Fejezze be a telepítést.
Ehhez a fajta telepítéshez továbbra is szükséges kismértékben fizikailag hozzáférni a célrendszerhez, a rendszer elindításához. A hálózati beállítás DHCP segítségével történik. A telepítés vezérlése teljes egészében egy távoli munkaállomásról történik, VNC-vel csatlakozva a telepítőhöz, de a felhasználó közreműködésére továbbra is szükség van a tényleges beállításokhoz.
E telepítési típus esetén a következő követelményeket kell teljesíteni:
Távoli telepítési forrás: NFS, HTTP, FTP vagy SMB, működő hálózati kapcsolattal.
Célrendszer működő hálózati kapcsolattal.
Vezérlőrendszer működő hálózati kapcsolattal, valamint VNC-megjelenítő szoftver vagy Javát futtatni képes böngésző (Firefox, Konqueror, Internet Explorer vagy Opera).
Indítsa el a célrendszert az openSUSE telepítőcsomag első CD-jéről vagy DVD-jéről, vagy USB pendrive-ról. Az openSUSE telepítőkészletekkel kapcsolatos további információ a Section “Choosing the Installation Media” (Chapter 1, Installation with YaST, ↑Start-Up) fejezetben található.
Futó, IP-címeket osztó DHCP-kiszolgáló.
E telepítési típus végrehajtása:
Állítsa be a telepítési forrást (1.2. - A telepítési forrásokat tároló kiszolgáló beállítása). Válasszon ki egy NFS, HTTP vagy FTP hálózati kiszolgálót. Az SMB telepítési forráshoz tekintse meg a következő fejezetet: 1.2.5. - SMB telepítési források kezelése
Indítsa el a célrendszert az openSUSE telepítőkészlet első CD-jéről vagy DVD-jéről, vagy USB pendrive-ról. Az openSUSE telepítőkészletekkel kapcsolatos további információ a Section “Choosing the Installation Media” (Chapter 1, Installation with YaST, ↑Start-Up) fejezetben található.
Amikor megjelenik a rendszerindítási képernyő a célrendszeren, használja a rendszerindítási parancssort a megfelelő VNC-beállítások, illetve a telepítési forrás címének megadásához. Ennek részletes leírása: 1.4. - A célrendszer elindítása telepítéshez.
A célrendszer egy szöveges környezetben indul el, megadva azt a hálózati címet és kijelzőszámot, amely alatt a grafikus telepítési környezet megcímezhető a VNC-megjelenítő alkalmazással vagy böngészővel. A VNC-s telepítések OpenSLP-n keresztül hirdetik meg magukat és ha a tűzfalbeállítások megengedik, Konqueror alatt a service:/ vagy slp:/ módban meg is találhatók.
A vezérlő munkaállomáson nyisson meg egy VNC-megjelenítő alkalmazást vagy webböngészőt és csatlakozzon a célrendszerhez (1.5.1. - Telepítés VNC-vel).
Hajtsa végre a telepítést a leírt módon (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)). Csatlakozzon újra a célrendszerhez, miután az újraindult a telepítés utolsó fázisának végrehajtásához.
Fejezze be a telepítést.
Ennél a telepítési típusnál egyáltalán nem kell hozzáférni a számítógéphez fizikailag. A célgép elindítása és újraindítása is távolról történik. A felhasználó közreműködésére csak a tényleges telepítéshez van szükség. Ez a megközelítés használható több telephelyes környezetekben is.
E telepítési típus esetén a következő követelményeket kell teljesíteni:
Távoli telepítési forrás: NFS, HTTP, FTP vagy SMB, működő hálózati kapcsolattal.
TFTP-kiszolgáló.
A hálózatban működő DHCP-kiszolgáló.
PXE-rendszerindításra, hálózati csatlakozásra és Wake on LAN funkcióra képes célrendszer, áram alá helyezve és a hálózatra csatlakoztatva.
Vezérlőrendszer működő hálózati kapcsolattal, valamint VNC-megjelenítő szoftver vagy Javát futtatni képes böngésző (Firefox, Konqueror, Internet Explorer vagy Opera).
E telepítési típus végrehajtása:
Állítsa be a telepítési forrást (1.2. - A telepítési forrásokat tároló kiszolgáló beállítása). Válasszon egy NFS, HTTP vagy FTP hálózati kiszolgálót, vagy állítson be egy SMB telepítési forrást a leírás szerint (1.2.5. - SMB telepítési források kezelése).
Állítson be egy TFTP-kiszolgálót, amelyik a rendszerindításhoz szükséges rendszerképet tartalmazza (ezt fogja letölteni a célrendszer). Ennek leírása: 1.3.2. - TFTP-kiszolgáló beállítása.
Állítson be egy DHCP-kiszolgálót, amely ad IP-címet minden gépnek és amely képes tudatni a TFTP-kiszolgáló helyét a célrendszerrel. Ennek leírása: 1.3.1. - DHCP-kiszolgáló.
Készítse fel a célrendszert PXE-rendszerindításra. Ennek részletes leírása: 1.3.5. - A célrendszer felkészítése PXE rendszerindításra.
Kezdeményezze a célrendszeren a rendszerindítási folyamatot Wake on LAN funkció használatával. Ennek leírása: 1.3.7. - Wake on LAN.
A vezérlő munkaállomáson nyisson meg egy VNC-megjelenítő alkalmazást vagy webböngészőt és csatlakozzon a célrendszerhez (1.5.1. - Telepítés VNC-vel).
Hajtsa végre a telepítést a leírt módon (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)). Csatlakozzon újra a célrendszerhez, miután az újraindult a telepítés utolsó fázisának végrehajtásához.
Fejezze be a telepítést.
Ehhez a fajta telepítéshez továbbra is szükséges kismértékben fizikailag hozzáférni a célrendszerhez, a telepítés elindításához, valamint a telepítési cél IP-címének megállapításához. Magát a telepítést aztán teljes mértékben lehet egy távoli munkaállomásról vezérelni, SSH-n keresztül kapcsolódva a telepítőprogramhoz. A felhasználó közreműködésére szükség van, mint a szokásos telepítésnél (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)).
E telepítési típus esetén a következő követelményeket kell teljesíteni:
Távoli telepítési forrás: NFS, HTTP, FTP vagy SMB, működő hálózati kapcsolattal.
Célrendszer működő hálózati kapcsolattal.
Vezérlőrendszer működő hálózati kapcsolattal és működő SSH-kliensszoftverrel.
Indítsa el a célrendszert az openSUSE telepítőkészlet első CD-jéről vagy DVD-jéről, vagy USB pendrive-ról. Az openSUSE telepítőkészletekkel kapcsolatos további információ a Section “Choosing the Installation Media” (Chapter 1, Installation with YaST, ↑Start-Up) fejezetben található.
Érvényes statikus IP-címek, már hozzárendelve a telepítési forráshoz és a vezérlőrendszerhez.
Érvényes statikus IP-cím a célrendszerhez rendeléshez.
E telepítési típus végrehajtása:
Állítsa be a telepítési forrást (1.2. - A telepítési forrásokat tároló kiszolgáló beállítása). Válasszon ki egy NFS, HTTP vagy FTP hálózati kiszolgálót. Az SMB telepítési forráshoz tekintse meg a következő fejezetet: 1.2.5. - SMB telepítési források kezelése
Indítsa el a célrendszert az openSUSE telepítőkészlet első CD-jéről vagy DVD-jéről, vagy USB pendrive-ról. Az openSUSE telepítőkészletekkel kapcsolatos további információ a Section “Choosing the Installation Media” (Chapter 1, Installation with YaST, ↑Start-Up) fejezetben található.
Amikor megjelenik a rendszerindítási képernyő a célrendszeren, használja a rendszerindítási parancssort a hálózati kapcsolat megfelelő paramétereinek, a telepítési forrás címének, illetve az SSH használatának a megadásához. Ennek részletes leírása: 1.4.2. - Egyéni rendszerindítási paraméterek használata.
A célrendszer egy szöveges környezetben indul el, megadva a hálózati címet, amely alatt a grafikus telepítési környezet elérhető bármely SSH klienssel.
A vezérlő munkaállomáson nyisson meg egy terminálablakot és csatlakozzon a célrendszerhez (1.5.2.2. - Csatlakozás a telepítőprogramhoz).
Hajtsa végre a telepítést a leírt módon (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)). Csatlakozzon újra a célrendszerhez, miután az újraindult a telepítés utolsó fázisának végrehajtásához.
Fejezze be a telepítést.
Ehhez a fajta telepítéshez továbbra is szükséges kismértékben fizikailag hozzáférni a célrendszerhez, a telepítés elindításához, valamint a telepítési cél IP-címének megállapításához. A telepítés vezérlése teljes egészében egy távoli munkaállomásról történik, VNC-vel csatlakozva a telepítőhöz, de a felhasználó közreműködésére továbbra is szükség van a tényleges beállításokhoz.
E telepítési típus esetén a következő követelményeket kell teljesíteni:
Távoli telepítési forrás: NFS, HTTP, FTP vagy SMB, működő hálózati kapcsolattal.
Célrendszer működő hálózati kapcsolattal.
Vezérlőrendszer működő hálózati kapcsolattal és működő SSH-kliensszoftverrel.
Fizikai adathordozó (CD, DVD vagy USB pendrive) a célrendszer elindításához.
Futó, IP-címeket osztó DHCP-kiszolgáló.
E telepítési típus végrehajtása:
Állítsa be a telepítési forrást (1.2. - A telepítési forrásokat tároló kiszolgáló beállítása). Válasszon ki egy NFS, HTTP vagy FTP hálózati kiszolgálót. Az SMB telepítési forráshoz tekintse meg a következő fejezetet: 1.2.5. - SMB telepítési források kezelése
Indítsa el a célrendszert az openSUSE telepítőkészlet első CD-jéről vagy DVD-jéről, vagy USB pendrive-ról. Az openSUSE telepítőkészletekkel kapcsolatos további információ a Section “Choosing the Installation Media” (Chapter 1, Installation with YaST, ↑Start-Up) fejezetben található.
Amikor megjelenik a rendszerindítási képernyő a célrendszeren, használja a rendszerindítási parancssort a hálózati kapcsolat megfelelő paramétereinek, a telepítési forrás helyének, illetve az SSH használatának a megadásához. A paraméterek használatával kapcsolatos részletes útmutatás: 1.4.2. - Egyéni rendszerindítási paraméterek használata
A célrendszer egy szöveges környezetben indul el, megadva a hálózati címet, amely alatt a grafikus telepítési környezet elérhető bármely SSH klienssel.
A vezérlő munkaállomáson nyisson meg egy terminálablakot és csatlakozzon a célrendszerhez (1.5.2.2. - Csatlakozás a telepítőprogramhoz).
Hajtsa végre a telepítést a leírt módon (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)). Csatlakozzon újra a célrendszerhez, miután az újraindult a telepítés utolsó fázisának végrehajtásához.
Fejezze be a telepítést.
Ennél a telepítési típusnál egyáltalán nem kell hozzáférni a számítógéphez fizikailag. A célgép elindítása és újraindítása is távolról történik.
E telepítési típus esetén a következő követelményeket kell teljesíteni:
Távoli telepítési forrás: NFS, HTTP, FTP vagy SMB, működő hálózati kapcsolattal.
TFTP-kiszolgáló.
Működő DHCP-kiszolgáló a hálózatban, amelyik statikus IP-címet ad a telepítendő gépnek.
PXE-rendszerindításra, hálózati csatlakozásra és Wake on LAN funkcióra képes célrendszer, áram alá helyezve és a hálózatra csatlakoztatva.
Vezérlőrendszer működő hálózati kapcsolattal és SSH-kliensszoftverrel.
E telepítési típus végrehajtása:
Állítsa be a telepítési forrást (1.2. - A telepítési forrásokat tároló kiszolgáló beállítása). Válasszon ki egy NFS, HTTP vagy FTP hálózati kiszolgálót. SMB telepítési forrás beállításával kapcsolatban itt talál útmutatást: 1.2.5. - SMB telepítési források kezelése.
Állítson be egy TFTP-kiszolgálót, amelyik a rendszerindításhoz szükséges rendszerképet tartalmazza (ezt fogja letölteni a célrendszer). Ennek leírása: 1.3.2. - TFTP-kiszolgáló beállítása.
Állítson be egy DHCP-kiszolgálót, amely ad IP-címet minden gépnek és amely képes tudatni a TFTP-kiszolgáló helyét a célrendszerrel. Ennek leírása: 1.3.1. - DHCP-kiszolgáló.
Készítse fel a célrendszert PXE-rendszerindításra. Ennek részletes leírása: 1.3.5. - A célrendszer felkészítése PXE rendszerindításra.
Kezdeményezze a célrendszeren a rendszerindítási folyamatot Wake on LAN funkció használatával. Ennek leírása: 1.3.7. - Wake on LAN.
A vezérlő munkaállomáson indítson el egy SSH-klienst és csatlakozzon a célrendszerhez (1.5.2. - Telepítés SSH-n keresztül).
Hajtsa végre a telepítést a leírt módon (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)). Csatlakozzon újra a célrendszerhez, miután az újraindult a telepítés utolsó fázisának végrehajtásához.
Fejezze be a telepítést.
Az openSUSE hálózati telepítési forrásaként használt gépen futó operációs rendszertől függően többféle lehetőség is rendelkezésre áll a kiszolgáló beállításához. openSUSE 11.1 és frissebb rendszereken egy telepítési kiszolgáló beállításának legegyszerűbb módja a YaST használata.
![]() | |
Akár Microsoft Windows gép is használható a linuxos üzembe helyezés telepítési kiszolgálójaként. Részletek: 1.2.5. - SMB telepítési források kezelése. | |
A YaST egy grafikus eszközt kínál a hálózati telepítési források létrehozásához. HTTP, FTP és NFS hálózati telepítési kiszolgálók használatát támogatja.
Jelentkezzen be root felhasználóként a telepítési kiszolgálóként használni kívánt gépre.
Telepítse a yast2-instserver csomagot.
Indítsa el a ++ modulját.
Válassza ki a telepítési forrás típusát (HTTP, FTP vagy NFS). A kiválasztott szolgáltatás automatikusan elindul minden egyes alkalommal a rendszer indulásakor. Ha a kiválasztott szolgáltatás már fut a rendszeren és kézzel akarja beállítani a kiszolgálót, tiltsa le a szolgáltatás automatikus konfigurációját a pont megjelölésével. Mindkét esetben adja meg a könyvtárat, amelyből a kiszolgálón a telepítési adatok elérhetők.
Állítsa be a kívánt telepítési forrás típusát. Ez a lépés a kiszolgáló szolgáltatásainak automatikus beállításához kapcsolódik. Ha az automatikus beállítás ki van kapcsolva, akkor ez a lépés kimarad.
Adjon meg egy másodlagos nevet azon FTP vagy HTTP-kiszolgáló gyökérkönyvtárához, amelyiken a telepítési adatok találhatók. A telepítési forrás később az ftp:// (FTP) vagy kiszolgáló-IP/Másodlagos_név/Névhttp:// (HTTP) cím alatt lesz elérhető. A kiszolgáló-IP/Másodlagos_név/NévNév helyére a telepítési forrás nevét kell beírni; ezt a következő lépésben állítjuk be. Ha az előző lépésben NFS-t választott, akkor adja meg a dzsókerneveket és az exportálási paramétereket. Az NFS-kiszolgáló az nfs:// cím alatt lesz majd elérhető. Az NFS-sel és az exportokkal kapcsolatos részletek: 26. fejezet - Fájlrendszer megosztása NFS segítségével.
kiszolgáló-IP/Név
![]() | Tűzfalbeállítások |
|---|---|
Győződjön meg róla, hogy a kiszolgálórendszer tűzfalbeállításai átengedik a HTTP, NFS és FTP portok forgalmát. Amennyiben nincs így, akkor először be kell kapcsolni a beállítást, vagy ellenőrizni kell a at. | |
Telepítési forrás beállítása. Még mielőtt a telepítési adathordozót átmásolná a helyére, adja meg a telepítési forrás nevét (ideális esetben ez a termék és a verziószám egy könnyen megjegyezhető rövidítése). A YaST engedi ISO-rendszerképek használatát a telepítő DVD fizikai példányai helyett. Ha ezt a megoldást kívánja alkalmazni, jelölje meg a megfelelő négyzetet és adja meg azt a könyvtárelérési utat, ahol az ISO-fájlok helyileg találhatók. Attól függően, hogy milyen terméket oszt szét ezzel a telepítési kiszolgálóval, szükség lehet további kiegészítő vagy szervizcsomag CD-kre. Ezeket extra telepítési forrásokként fel kell venni. A telepítési kiszolgáló OpenSLP-n keresztüli meghirdetéséhez a hálózaton jelölje meg a megfelelő pontot.
![]() | |
Ha a hálózati beállítások lehetővé teszik, érdemes megfontolni a telepítési forrás OpenSLP-n keresztüli meghirdetését. Ebben az esetben nem kell majd megadni minden egyes gépen külön a hálózati telepítés elérési útját. A célrendszereket egyszerűen csak el kell indítani az SLP rendszerindítási paraméterrel és minden további konfiguráció nélkül meg fogják találni a hálózati telepítési forrást. A beállítás részletei: 1.4. - A célrendszer elindítása telepítéshez. | |
Töltse fel a telepítési adatokat. A telepítési kiszolgáló beállításának leghosszabb lépése a tényleges telepítőkészlet felmásolása. Helyezze be az adathordozókat a YaST által kért sorrendben és várja meg, hogy a másolás befejeződjön. Az összes forrás teljes átmásolása után lépjen vissza a meglévő információs források összegző képernyőjére és zárja be a konfigurációs ablakot a gomb megnyomásával.
A telepítési kiszolgáló ezzel be van állítva és készen áll kiszolgálni a szükséges adatokat. Automatikusan el lesz indítva a rendszer minden egyes indításakor. További beavatkozásra nincs szükség. A szolgáltatást csak akkor kell kézzel beállítani és elindítani, ha az első lépésként a YaST-ban letiltotta a kiválasztott hálózati szolgáltatás automatikus beállítását.
A telepítési forrás letiltásához válassza ki a telepítési forrást és a gomb megnyomásával távolítsa el. A telepítési adatok törlődnek a rendszerről. A hálózati szolgáltatás deaktiválásához használja a megfelelő YaST-modult.
Ha a telepítési kiszolgáló egynél több termék számára biztosít telepítési adatokat, akkor indítsa el a YaST telepítési kiszolgáló modulját és a meglévő telepítési források ablakában nyomja meg a gombot az új telepítési forrás beállításához.
Az NFS telepítési forrás beállítása lényegében két lépésben történik. Az első lépésben hozza létre a telepítési adatokat tartalmazó könyvtárstruktúrát és másolja át a telepítési adathordozó tartalmát ebbe a struktúrába. Második lépésként exportálja a telepítési·adatokat tartalmazó könyvtárat a hálózaton.
A telepítési·adatokat tartalmazó könyvtár létrehozása:
Jelentkezzen be root felhasználóként.
Hozzon létre egy könyvtárat, amely majd a telepítési·adatokat tárolni fogja és váltson át ebbe a könyvtárba. Például:
mkdir install/termék/verzió
cd install/termék/verzió
A termék helyére a termék nevének a rövidítését írja, a verzió pedig egy olyan karaktersorozat legyen, amelyik a termék nevét és verzióját tartalmazza.
A telepítőcsomag DVD-jével hajtsa végre a következő parancsokat:
Másolja a telepítő DVD teljes tartalmát a telepítési kiszolgáló könyvtárába:
cp -a /media/DVD_elérési_útvonal .
A DVD_elérési_útvonal helyére a DVD-olvasó tényleges elérési útját kell írni. A meghajtó típusától függően ez lehet cdrom, cdrecorder, dvd vagy dvdrecorder.
Nevezze át a könyvtárat a DVD számára:
mvDVD_elérési_útvonalDVDx
Az x helyére a DVD száma kerüljön.
openSUSE rendszeren a telepítési források NFS-exportálása YaST-tal is elvégezhető. A következő műveleteket hajtsa végre:
Jelentkezzen be root felhasználóként.
Indítsa el a ++ modult.
Válassza ki a és modult, majd kattintson a gombra.
Válassza ki a pontot és keresse ki a telepítési forrásokat tartalmazó könyvtárat, jelen esetben a -t.
verzió
Válassza ki a pontot és adja meg azon gépek neveit, amelyekre exportálni kívánja a telepítési·adatokat. Gépnevek helyett dzsókerneveket, hálózati címtartományokat, vagy akár csak a hálózat tartománynevét is megadhatja. Adja meg a kívánt exportálási beállításokat, vagy hagyja meg az alapértelmezett értékeket (a legtöbb esetben teljesen megfelelők). További információ az NFS-megosztások szintaxisáról az exports kézikönyvoldalon olvasható, amely a man exports parancs használatával érhető el.
Kattintson a gombra. Az openSUSE telepítési forrásokat tároló NFS-kiszolgáló automatikusan elindul és beépül a rendszerindítási folyamatba.
Ha inkább kézzel kívánja exportálni a telepítési forrásokat NFS-en keresztül, nem a YaST NFS-kiszolgáló moduljával:
Jelentkezzen be root felhasználóként.
Nyissa meg az /etc/exports fájlt és írja be az alábbi sort:
/verzió *(ro,root_squash,sync)
Ez a / könyvtárat exportálja minden olyan gépre, amelyik része a hálózatnak vagy csatlakozni tud a kiszolgálóhoz. A kiszolgáló elérésének korlátozásához használjon hálózati maszkokat vagy tartományneveket az általános verzió* dzsókernév helyett. További részletek az export kézikönyvoldalon olvashatók, amely a man export parancs használatával érhető el. Mentse el a konfigurációs fájlt és lépjen ki a szerkesztőből.
Ahhoz, hogy az NFS szolgáltatás bekerüljön a rendszerindításkor elindított kiszolgálók listájába, adja ki a következő parancsokat:
insserv /etc/init.d/nfsserver
Indítsa el az NFS-kiszolgálót az rcnfsserver start paranccsal. Ha módosítania kell később az NFS-kiszolgáló beállításain, írja át a konfigurációs fájlt, majd indítsa újra az NFS démont az rcnfsserver restart paranccsal.
Az NFS-kiszolgálót OpenSLP-n keresztül meghirdetve a hálózat összes kliense egyszerűen megtudhatja a címét.
Jelentkezzen be root felhasználóként.
Hozzon létre egy /etc/slp.reg.d/install.suse.nfs.reg fájlt a következő sorral:
# Register the NFS Installation Server
service:install.suse:nfs://$HOSTNAME/telepítési_forrás_elérési_útvonal/DVD1,en,65535
description=NFS Repository
A telepítési_forrás_elérési_útvonal helyére a telepítési forrás tényleges helyét írja a kiszolgálón.
Indítsa el az OpenSLP démont az rcslpd start paranccsal.
További információ az OpenSLP-ről a csomag dokumentációjában, az /usr/share/doc/packages/openslp/ fájlban található, illetve az 22. fejezet - SLP-szolgáltatások a hálózatban részben. Az NFS-sel kapcsolatos további információ a 26. fejezet - Fájlrendszer megosztása NFS segítségével fejezetben olvasható.
Az FTP telepítési forrás létrehozása nagyon hasonló az NFS telepítési forrás létrehozásához. Az FTP telepítési források szintén meghirdethetők a hálózaton OpenSLP-vel.
Hozzon létre egy könyvtárat a telepítési forrásokhoz a leírt módon (1.2.2. - NFS telepítési forrás kézi beállítása).
Állítsa be az FTP-kiszolgálót, hogy kiszolgálja a telepítés könyvtár tartalmát:
Jelentkezzen be root felhasználóként és telepítse a vsftpd csomagot a YaST szoftverkezelőjével.
Lépjen be az FTP-kiszolgáló gyökérkönyvtárába:
cd /srv/ftpHozzon létre egy alkönyvtárat az FTP gyökérkönyvtárában a telepítési források számára:
mkdir telepítési_forrás
A telepítési_forrás helyére a termék neve kerüljön.
Csatolja fel a telepítési adattár tartalmát az FTP-kiszolgáló chroot-környezetébe:
mount --bindtelepítési_forrás_elérési_útvonal/srv/ftp/telepítési_forrás
A telepítési_forrás_elérési_útvonal és telepítési_forrás helyére a telepített rendszernek megfelelő paraméterek kerüljenek. A módosítás állandósításához vegye fel az /etc/fstab fájlba.
Indítsa el a vsftpd-t a vsftpd paranccsal.
Hirdesse meg a telepítési forrást OpenSLP-n keresztül, ha ezt támogatják a hálózati beállítások:
Hozzon létre egy /etc/slp.reg.d/install.suse.ftp.reg fájlt a következő sorral:
# Register the FTP Installation Server
service:install.suse:ftp://$HOSTNAME/telepítési_forrás/DVD1,en,65535
description=FTP Repository
A telepítési_forrás helyére a kiszolgálón lévő telepítési forrás könyvtár tényleges neve kerüljön. A service: sort egy hosszú, folytonos sorként kell beírni.
Indítsa el az OpenSLP démont az rcslpd start paranccsal.
![]() | FTP-kiszolgáló beállítása YaST segítségével |
|---|---|
Ha jobban kedveli a YaST használatát az FTP telepítési kiszolgáló kézzel való beállításánál, akkor a 29. fejezet - FTP-kiszolgáló beállítása a YaST segítségével részben olvashat további részleteket a YaST FTP-kiszolgáló moduljának használatáról. | |
Az HTTP telepítési forrás létrehozása nagyon hasonló az NFS telepítési forrás létrehozásához. A HTTP telepítési források szintén meghirdethetők a hálózaton OpenSLP-vel.
Hozzon létre egy könyvtárat a telepítési forrásokhoz a leírt módon (1.2.2. - NFS telepítési forrás kézi beállítása).
Állítsa be a HTTP-kiszolgálót, hogy kiszolgálja a telepítési könyvtár tartalmát:
Telepítse az Apache webkiszolgálót a 28.1.2. - Telepítés leírtak szerint.
Lépjen be a HTTP-kiszolgáló gyökérkönyvtárába (/srv/www/htdocs) és hozzon létre egy alkönyvtárat a telepítési forrásoknak:
mkdir telepítési_forrás
A telepítési_forrás helyére a termék neve kerüljön.
Hozzon létre egy szimbolikus láncot a telepítési források helyétől a webkiszolgáló gyökérkönyvtárába (/srv/www/htdocs):
ln -s/telepítési_forrás/srv/www/htdocs/telepítési_forrás
Módosítsa a HTTP-kiszolgáló konfigurációs fájlját (/etc/apache2/default-server.conf), hogy kövesse a szimbolikus láncokat. Cserélje le az alábbi sort:
Options None
erre:
Options Indexes FollowSymLinks
Töltse újra a HTTP-kiszolgáló konfigurációját az rcapache2 reload paranccsal.
Hirdesse meg a telepítési forrást OpenSLP-n keresztül, ha ezt támogatják a hálózati beállítások:
Hozzon létre egy /etc/slp.reg.d/install.suse.http.reg fájlt a következő sorral:
# Register the HTTP Installation Server
service:install.suse:http://$HOSTNAME/telepítési_forrás/DVD1/,en,65535
description=HTTP Repository
A _telepítési_forrás helyére a telepítési forrás tényleges helyét írja a kiszolgálón. A service: sort egy hosszú, folytonos sorként kell beírni.
Indítsa el az OpenSLP démont az rcslpd restart paranccsal.
SMB használatával a telepítési források akár egy Microsoft Windows kiszolgálóról is importálhatók és a linuxos üzembe helyezés úgy is elindítható, hogy nincs is a környéken linuxos gép.
Az openSUSE telepítési forrásokat tartalmazó exportált windowsos megosztás beállítása:
Jelentkezzen be a windowsos gépre.
Hozzon létre egy új mappát, amely a teljes telepítési fát tárolni fogja és nevezze el például INSTALL-nak.
Exportálja a megosztást a Windows-dokumentációban leírtak szerint.
Lépjen bele a megosztásba és hozzon létre egy nevű almappát. A terméktermék helyére persze a termék valódi nevét írja.
Lépjen bele az INSTALL/ mappába és másolja át az egyes DVD-ket egy-egy külön, például termékDVD1 és DVD2 nevű mappába.
SMB-n csatolt megosztás telepítési forrásként történő használata:
Indítsa el a telepítési célt.
Válassza ki a menüpontot.
Nyomja meg az F4 gombot a telepítési források megadásához.
Válassza ki az SMB lehetőséget és adja meg a windowsos gép nevét vagy IP-címét, a megosztás nevét (INSTALL/, a fenti példában), az eléréséhez szükséges felhasználónevet és jelszót.
termék/DVD1
Az Enter leütése után elindul a YaST és elvégezheti a telepítést.
A fizikai adathordozók a kiszolgáló könyvtárába való kézzel átmásolása helyett fel is csatolhatja a telepítési adathordozó ISO lemezképeit a telepítési kiszolgálóra és használhatja azokat telepítési forrásként. HTTP, NFS vagy FTP-kiszolgáló beállítása ISO rendszerképek használatára az adathordozó másolatai helyett:
Töltse le az ISO-rendszerképeket és mentse el a telepítési kiszolgálóként használt gépre.
Jelentkezzen be root felhasználóként.
Válasszon ki vagy hozzon létre egy megfelelő helyet a telepítési adatokhoz, a 1.2.2. - NFS telepítési forrás kézi beállítása, 1.2.3. - FTP telepítési forrás kézi beállítása vagy 1.2.4. - HTTP telepítési forrás kézi beállítása részekben leírt módon.
Hozzon létre minden DVD számára egy alkönyvtárat.
Az egyes ISO rendszerképek felcsatolásához és a végső helyre kicsomagolásukhoz adja ki a következő parancsot:
mount -o loopiso_elérési_útvonaltelepítési_forrás_elérési_útvonal/termék/x_média
A iso_elérési_útvonal helyére az ISO rendszerkép helyi példányának elérési útja kerüljön, a telepítési_forrás_elérési_útvonal helyére a kiszolgáló forráskönyvtára, a termék helyére a termék neve és a x_média helyére a használt adathordozó típusa (CD vagy DVD) és száma.
Ismételje meg az előző lépést a termék összes szükséges ISO rendszerképének felcsatolásához.
Indítsa el a telepítési kiszolgálót a szokásos módon (1.2.2. - NFS telepítési forrás kézi beállítása, 1.2.3. - FTP telepítési forrás kézi beállítása vagy 1.2.4. - HTTP telepítési forrás kézi beállítása).
Az ISO-képfájlok automatikus felcsatolásához rendszerindításkor, vegye fel a megfelelő csatolási bejegyzéseket az /etc/fstab fájlba. A korábbi példának megfelelő bejegyzés így nézne ki:
iso_elérési_útvonaltelepítési_forrás_elérési_útvonal/termékmédiaauto loop
Ebben a fejezetben az összetettebb rendszerindítási helyzetek konfigurációs feladatait tekintjük át. Azonnal használható beállítási példákat mutatunk DHCP, PXE rendszerindítás, TFTP és Wake on LAN használatával.
A DHCP-kiszolgálót kétféleképpen lehet beállítani. openSUSE rendszereken a YaST grafikus felületet biztosít a folyamathoz. A felhasználók kézzel is módosíthatják a konfigurációs fájlokat. További információ a DHCP-kiszolgálókról: 24. fejezet - DHCP.
Ahhoz, hogy elküldje a TFTP-kiszolgáló helyét is a hálózati klienseknek és megadja a telepítési célok által használandó rendszerképfájlt, két deklarációra lesz szükség a DHCP-kiszolgáló konfigurációjában.
Jelentkezzen be root felhasználóként a DHCP-kiszolgálót futtató gépre.
Indítsa el a ++ modulját.
Indítsa el a beállítási varázslót a DHCP-kiszolgáló alapszintű beállításainak megadásához.
Válassza ki a pontot, majd nyomja meg az gombot, amikor a program figyelmezteti arra, hogy kilép az indító párbeszédablakból.
A ablakban válassza ki az alhálózatot, amelyben az új rendszer lesz, majd kattintson a gombra.
Az ablakban a gombbal vegyen fel egy új paramétert az alhálózat beállításai közé.
Válassza ki a filename paramétert és értéknek adja meg, hogy pxelinux.0.
Vegyen fel még egy (next-server) paramétert, amelynek értéke legyen a TFTP-kiszolgáló címe.
Nyomja meg az és a gombot a DHCP-kiszolgáló beállításainak befejezéséhez.
Ahhoz, hogy a DHCP statikus IP-címet adjon egy adott gépnek, lépjen be a DHCP-kiszolgáló konfigurációs moduljának részébe (Lépés 4) és vegyen fel egy új deklarációt a géptípushoz. Vegye fel a hardware és fixed-address paramétereket ebbe a gépdeklarációba és adja meg a megfelelő értékeket.
A DHCP-kiszolgálónak összesen annyit kell csinálnia (azon túl, hogy automatikusan címet oszt a hálózati klienseknek), hogy meghirdeti a TFTP-kiszolgáló IP-címét és a fájl nevét, amelyet a célgép telepítési rutinjainak le kell tölteniük.
Jelentkezzen be root felhasználóként a DHCP-kiszolgálót futtató gépre.
Adja hozzá az alhálózat beállításához a következő sorokat a DHCP-kiszolgáló konfigurációs fájljában (/etc/dhcpd.conf):
subnet 192.168.1.0 netmask 255.255.255.0 {
range dynamic-bootp 192.168.1.200 192.168.1.228;
# PXE related stuff
#
# "next-server" defines the tftp server that will be used
next-server tftp_kiszolgáló_ip:
#
# "filename" specifies the pxelinux image on the tftp server
# the server runs in chroot under /srv/tftpboot
filename "pxelinux.0";
}
Az tftp_kiszolgáló_ip helyére a TFTP-kiszolgáló tényleges IP-címe kerüljön. További információ a dhcpd.conf paramétereiről a dhcpd.conf kézikönyvoldalaiban található.
Indítsa újra a DHCP-kiszolgálót (rcdhcpd restart).
Ha SSH-t akar majd használni a PXE és Wake on LAN telepítés távoli vezérléséhez, akkor kifejezetten adja meg azt az IP-címet, amelyet a DHCP a telepítési célnak adjon. Ehhez a fenti DHCP konfigurációt az alábbiakhoz hasonlóan kell módosítani:
group {
# PXE related stuff
#
# "next-server" defines the tftp server that will be used
next-server tftp_kiszolgáló_ip:
#
# "filename" specifies the pxelinux image on the tftp server
# the server runs in chroot under /srv/tftpboot
filename "pxelinux.0";
host test {
hardware ethernet mac_cím;
fixed-address ip_cím;
}
}
A host utasítás adja meg a telepítési cél gépnevét. A gépnév és az IP-cím egy adott géphez kötéséhez ismernie kell (és meg kell adnia) a rendszer hardver- (MAC-) címét. A példában használt változókat cserélje le a környezetnek megfelelő tényleges értékekre.
A DHCP-kiszolgáló újraindítása után statikus IP-t ad a meghatározott gépnek, így lehet SSH-n keresztül csatlakozni hozzá.
A TFTP-kiszolgáló beállítható a YaST-tal, illetve beállítható kézzel bármely Linux operációs rendszeren, amelyik támogatja az xinetd-t és a tftp-t. A TFTP-kiszolgáló fogja elküldeni a rendszerindításhoz szükséges rendszerképet a célrendszerre annak indulása után, miután kapott egy kérést.
Jelentkezzen be root felhasználóként.
Telepítse a yast2-tftp-server csomagot.
Indítsa el a ++ modult és telepítse a szükséges csomagot.
Kattintson az pontra, hogy a kiszolgáló biztosan el legyen indítva és bekerüljön a rendszerindítási rutinok közé. További tevékenységre nincs szükség ehhez. Az xinetd rendszerindításkor elindítja a tftpd-t is.
Kattintson a gombra a gépen futó tűzfal megfelelő portjának kinyitásához. Ha nem fut tűzfal a kiszolgálón, akkor ez a lehetőség nem áll rendelkezésre.
Kattintson a gombra a rendszerkép könyvtárának kikereséséhez. Az alapértelmezett könyvtár /tftpboot létrejön és ezt választja ki a program automatikusan.
Kattintson a gombra a beállítások elmentéséhez és a kiszolgáló elindításához.
Jelentkezzen be root felhasználóként és telepítse a tftp és xinetd csomagokat.
Ha nem léteznének még, akkor hozza létre az /srv/tftpboot és /srv/tftpboot/pxelinux.cfg könyvtárat és fájlt.
Vegye fel a rendszerképhez szükséges fájlokat a leírás szerint (1.3.3. - PXE rendszerindítás használata).
Módosítsa az xinetd konfigurációját (/etc/xinetd.d) ahhoz, hogy a TFTP-kiszolgáló el legyen indítva rendszerindításkor:
Ha még nem létezne, hozzon létre egy tftp nevű fájlt a könyvtár alatt a touch tftp paranccsal. Ezután futtassa le a chmod 755 tftp parancsot.
Nyissa meg a tftp fájlt és írja be a következő sorokat:
service tftp
{
socket_type = dgram
protocol = udp
wait = yes
user = root
server = /usr/sbin/in.tftpd
server_args = -s /srv/tftpboot
disable = no
}
Mentse el a fájlt és indítsa újra az xinetd-t az rcxinetd restart paranccsal
Műszaki háttérinformáció és a PXE teljes specifikációja megtalálható a Preboot Execution Environment (Rendszerindítás előtti végrehajtási környezet, PXE) specifikációjában (http://www.pix.net/software/pxeboot/archive/pxespec.pdf).
Módosítsa a telepítési forrás könyvtárát /boot/<architektúra>/loader és másolja át a linux, initrd, message, biotest és memtest fájlokat az /srv/tftpboot könyvtárba:
cp -a linux initrd message biostest memtest /srv/tftpboot
Telepítse a syslinux csomagot közvetlenül a telepítő DVD-kről a YaST segítségével.
Másolja át a /usr/share/syslinux/pxelinux.0 fájlt az/srv/tftpboot könyvtárba:
cp -a /usr/share/syslinux/pxelinux.0 /srv/tftpboot
Váltson át a telepítési adattár könyvtárába és másolja át az isolinux.cfg fájlt az /srv/tftpboot/pxelinux.cfg/default fájlba:
cp -a boot/<architecture>/loader/isolinux.cfg /srv/tftpboot/pxelinux.cfg/default
Módosítsa az /srv/tftpboot/pxelinux.cfg/default fájlt és törölje a gfxboot, readinfo és framebuffer kezdetű sorokat.
Szúrja be a következő bejegyzéseket az alapértelmezett failsafe és apic címkék hozzáfűzési soraiba:
insmod=kernelmodul
Ezzel a bejegyzéssel lehet beírni a PXE-kliens hálózati telepítésének támogatásához szükséges hálózati kernelmodult. A kernelmodul helyére a hálózati eszközhöz tartozó modul nevét kell írni.
netdevice=csatoló
Ez a bejegyzés adja meg a kliensen a hálózati telepítéshez használni kívánt hálózati csatolót. Csak akkor kell megadni, ha a kliensben egynél több hálózati kártya van. Egyetlen hálózati kártya esetén ez a bejegyzés kihagyható.
install=nfs://telepítő_kiszolgáló_ip/telepítési_forrás_elérési_útvonal/DVD1
Ez a bejegyzés adja meg az NFS-kiszolgálót és a telepítési forrást a kliens telepítéséhez. Az telepítő_kiszolgáló_ip helyére a telepítési kiszolgáló tényleges IP-címét kell megadni. A telepítési_forrás_elérési_útvonal helyére pedig a telepítési forrás jelenlegi útvonala kerüljön. A HTTP, FTP vagy SMB telepítési forrásokat hasonló módon kell megcímezni, csak a protokollelőtag változik (http, ftp vagy smb).
![]() | |
Ha át kell adni más rendszerindítási paramétereket is a telepítési rutinoknak, például az SSH vagy VNC rendszerindítási paramétereket, akkor fűzze őket az | |
![]() | A kernel és az initrd fájlnevek módosítása |
|---|---|
Lehetőség van más fájlnevek használatára a kernel és az initrd lemezképek esetén. Ez akkor hasznos, ha különböző operációs rendszereket szeretne tenni ugyanarra a rendszertöltő kiszolgálóra. Tudnia kell azonban, hogy csak egy pontot lehet használni a tftp vagy a pxe boot által felhasznált fájlnevekben. | |
Egy példa az /srv/tftpboot/pxelinux.cfg/default fájlra. Adja meg a protokollelőtagot a hálózati beállításoknak megfelelő telepítési forrás szerint és adja meg a telepítőhöz való csatlakozás módszerét (az install bejegyzés vnc és vncpassword, illetve usessh és sshpassword paraméterei). A \ jellel elválasztott sorokat egy hosszú sorként kell beírni, a \ jel nélkül.
default harddisk
# default
label linux
kernel linux
append initrd=initrd ramdisk_size=65536 \
install=nfs://telepítő_kiszolgáló_ip/telepítési_forrás_elérési_útvonal/product/DVD1
# repair
label repair
kernel linux
append initrd=initrd splash=silent repair=1 showopts
# rescue
label rescue
kernel linux
append initrd=initrd ramdisk_size=65536 rescue=1
# bios test
label firmware
kernel linux
append initrd=biostest,initrd splash=silent install=exec:/bin/run_biostest showopts
# memory test
label memtest
kernel memtest
# hard disk
label harddisk
localboot 0
implicit 0
display message
prompt 1
timeout 100
Az telepítő_kiszolgáló_ip és telepítési_forrás_elérési_útvonal helyére az adott rendszerben használt értékeket kell írni.
Az alábbi fejezet röviden összefoglalja a beállításban használt PXELINUX paramétereket. A rendelkezésre álló paraméterekről további információ a syslinux csomag dokumentációjában, az /usr/share/doc/packages/syslinux/ fájlban olvasható.
Az itt felsorolt paraméterek a PXELINUX konfigurációs fájlban használhatóknak csupán egy részét képezik.
DEFAULT kernel paraméterek...
Az alapértelmezett kernel parancssort adja meg. Ha a PXELINUX automatikusan indul, akkor úgy viselkedik, mintha az alapértelmezés utáni bejegyzéseket a rendszerindítási parancssorban írták volna be, azzal a különbséggel, hogy az automatikus rendszerindítást jelző auto paramétert mindig hozzáadja.
Ha nincs konfigurációs fájl, vagy a konfigurációs fájlban nincs DEFAULT bejegyzés, akkor alapértelmezetten a kernel neve „linux”, paraméterek nélkül.
APPEND paraméterek...
Egy vagy több paraméter hozzáadása a kernel parancssorához. Ezek mind az automatikus, mind a kézi rendszerindításoknál hozzáadódnak. A paraméterek a kernel parancssorának a legelejére íródnak be, általában lehetővé téve, hogy a közvetlenül beírt kernelparaméterek felülbírálhassák őket.
LABEL címke KERNEL rendszerkép APPEND paraméterek...
Azt jelenti, hogy ha indítandó kernelként a címke lett beírva, akkor ehelyett a PXELINUX a rendszerkép-et indítsa el a megadott APPEND paraméterekkel, nem pedig a fájl globális szakaszában (az első LABEL parancs előtt) megadottakkal. A rendszerkép alapértelmezése ugyanaz, mint a címkéé, és ha nincs megadva APPEND bejegyzés, akkor az alapértelmezés a globális bejegyzés használata (ha van ilyen). Maximum 128 LABEL bejegyzés adható meg.
Ne feledje, hogy a GRUB a következő szintaxist használja:
title mytitle kernelsaját_kernelsaját_kernel_beállításokinitrdsaját_initrd
A PXELINUX viszont a következőt:
labelsaját_címkekernelsaját_kernelappendsaját_beállítások
A címkék úgy csonkolódnak, mintha fájlnevek lennének és csonkolás után is egyedieknek kell maradniuk. Például a „v2.6.30” és „v2.6.31” címkéket a PXELINUX nem tudja megkülönböztetni, mert ugyanarra a DOS-fájlnévre csonkolódnak.
A kernelnek nem kell Linux-kernelnek lennie; lehet boot szektor vagy egy COMBOOT fájl is.
APPEND -
Semmit nem fűz hozzá. Az egyetlen kötőjel argumentummal kiadott APPEND bejegyzés egy LABEL szakaszban a globális APPEND bejegyzés felülírására használható.
LOCALBOOT típus
PXELINUX alatt a LOCALBOOT 0 megadása egy KERNEL bejegyzés helyett az adott címke meghívását jelenti. A kernel helyett a helyi lemez lesz elindítva.
|
Paraméter |
Leírás |
|---|---|
|
|
Normál rendszerindítás végrehajtása |
|
|
Helyi rendszerindítás végrehajtása úgy, hogy az Universal Network Driver Interface (UNDI) illesztőprogram rezidens marad a memóriában |
|
|
Helyi rendszerindítás végrehajtása úgy, hogy a teljes PXE csomag, beleértve az UNDI illesztőprogramot is, rezidens marad a memóriában |
Az egyéb értékek nincsenek megadva. Ha nem tudja, hogy mit jelent az UNDI vagy PXE csomag, adjon meg 0-t.
TIMEOUT időkorlát
Azt adja meg, hogy a rendszerindítási parancssor meddig várjon az automatikus indítás előtt, tizedmásodpercben. Az időkorlát abban a pillanatban felülíródik, ha a felhasználó bármit megnyom a billentyűzeten, hiszen a rendszer azt feltételezi, hogy a felhasználó egy parancsot kezdett beírni. A 0 időkorlát megadása teljesen törli az időkorlátot (ez az alapértelmezés is). A maximális lehetséges időkorlátérték 35996 (egy kicsivel kevesebb, mint egy óra).
PROMPT flag_val
Ha a flag_val 0, akkor a rendszerindítási parancssor csak akkor jelenik meg, ha lenyomják a Shift vagy Alt billentyűt, vagy ha a Caps Lock vagy Scroll Lock be van állítva (ez az alapértelmezés). Ha a flag_val értéke 1, akkor mindig megjeleníti a rendszerindítási parancssort.
F2fájlnévF1fájlnév..etc... F9fájlnévF10fájlnév
A megadott fájlt megjeleníti a képernyőn, ha egy funkcióbillentyűt megnyomnak a rendszerindítási parancssorban. Ez használható például rendszerindítás előtti online súgó készítéséhez (feltehetőleg a kernel parancssori paramétereihez). A korábbi kiadásokkal való visszamenőleges kompatibilitás érdekében az F10 F0-ként is megadható. Ne feledje, hogy jelenleg nincs mód a fájlnevek az F11 és F12 billentyűkhöz rendelésére.
A rendszer BIOS-át fel kell készíteni PXE rendszerindításra: szerepeltesse a PXE menüpontot a BIOS rendszerindítási sorrendjében.
![]() | BIOS rendszerindítási sorrend |
|---|---|
Ne tegye a BIOS-ban a PXE menüpontot a merevlemezes rendszerindítási menüpont elé. Ebben az esetben a rendszer minden egyes indításnál megpróbálná magát újratelepíteni. | |
A Wake on LAN (WOL) használatához a BIOS megfelelő beállítását engedélyezni kell még a telepítés előtt. Ezenfelül írja le a célrendszer MAC-címét is. Erre az adatra szükség lesz a Wake on LAN funkció indításához.
A WOL (Wake on LAN) annak a lehetősége, hogy egy készenléti állapotban levő számítógépet elindítsunk a hálózaton keresztül egy speciális, a gép MAC-címét tartalmazó csomag segítségével. Mivel a világon elvileg minden gépnek egyedi MAC-azonosítója van, nem kell aggódni amiatt, hogy véletlenül a rossz gépet indítja el.
![]() | Wake on LAN más hálózati szegmensen |
|---|---|
Ha a vezérlő gép nem ugyanazon a hálózati szegmensen található, mint a felébresztendő telepítési cél, akkor vagy multicastként kell beállítani a WOL-kéréseket, vagy távolról kell vezérelni egy gépet ugyanazon a hálózati szegmensen, hogy küldje el a kéréseket. | |
Alapvetően kétféle módon lehet testreszabni a telepítés rendszerindítási folyamatát a korábban (1.3.7. - Wake on LAN és 1.3.3. - PXE rendszerindítás használata) már említetteken kívül. Ahhoz, hogy a telepítőkernel által az adott hardveren igényelt paramétereket megadja, használhatja az alapértelmezett rendszerindítási paramétereket és funkcióbillentyűket, vagy használhatja a telepítéskor megjelenő rendszerindítási képernyő rendszerindítási parancssorát.
A rendszerindítási paraméterek részletes leírása: Chapter Installation with YaST (↑Start-Up). Általában a kiválasztására elindul a telepítési rendszerindítási folyamat.
Amennyiben problémákat tapasztalna, úgy használja a vagy menüpontot. További információ a telepítési folyamattal kapcsolatos hibák kereséséről: Section “Installation Problems” (Chapter 9, Common Problems and Their Solutions, ↑Start-Up).
A képernyő alján látható menüsor egyes telepítések esetén extra funkciók használatát is lehetővé teszi. Az F-billentyűk használatával további paraméterek adhatók át a telepítési rutinoknak anélkül, hogy pontosan ismernie kellene a paraméterek részletes szintaxisát (lásd: 1.4.2. - Egyéni rendszerindítási paraméterek használata). A rendelkezésre álló funkcióbillentyűk részletes leírása: Section “The Boot Screen” (Chapter 1, Installation with YaST, ↑Start-Up).
A megfelelő rendszerindítási paraméterek használata segít a telepítési folyamat végrehajtásában. Számos paraméter később is beállítható, a linuxrc rutinjaival, de a rendszerindítási paraméterek használata egyszerűbb. Egyes automatizált telepítéseknél a rendszerindítási paraméterek megadhatók az initrd vagy az info fájl segítségével.
A következő táblázat felsorolja a fejezetben említett különféle telepítési helyzeteket, a rendszer indításához szükséges paraméterekkel együtt, és az ezeknek megfelelő rendszerindítási paramétereket. Egyszerűen csak be kell írni őket abban a sorrendben, ahogy megjelennek a táblázatban, hogy megkapja a telepítési rutinoknak átadható rendszerindítási paramétersorozatot. Például (az egész egy sorba írandó):
install=xxxnetdevice=xxxhostip=xxxnetmask=xxxvnc=xxxvncpassword=xxx
A (...) értékeket cserélje le az adott rendszernek megfelelő értékekre.
1.1. táblázat - A fejezetben taglalt telepítési (rendszerindítási) helyzetek¶
|
Telepítési helyzet |
A rendszer indításához szükséges paraméterek |
Rendszerindítási opciók |
|---|---|---|
|
Chapter Installation with YaST (↑Start-Up) |
Nincs: a rendszer automatikusan indul |
Nincs szükség |
|
1.1.1. - Egyszerű távoli telepítés VNC-n keresztül – statikus hálózati beállítások |
|
|
|
1.1.2. - Egyszerű távoli telepítés VNC-n keresztül – dinamikus hálózati beállítások |
|
|
|
1.1.3. - Távoli telepítés VNC-n keresztül – PXE-s rendszerindítás és Wake-on-LAN |
|
Nem alkalmazható; a folyamatot a PXE és a DHCP vezérli |
|
1.1.4. - Egyszerű távoli telepítés SSH-n keresztül – statikus hálózati beállítások |
|
|
|
1.1.5. - Egyszerű távoli telepítés SSH-n keresztül – dinamikus hálózati beállítások |
|
|
|
1.1.6. - Távoli telepítés SSH-n keresztül – PXE-s rendszerindítás és Wake-on-LAN |
|
Nem alkalmazható; a folyamatot a PXE és a DHCP vezérli |
![]() | További információ a linuxrc rendszerindítási paramétereiről |
|---|---|
További információ a Linux-rendszerek indításához használt linuxrc rendszerindítási paramétereiről az http://en.opensuse.org/Linuxrc fájlban található. | |
Számos módon figyelhető távolról a telepítési folyamat. A megfelelő rendszerindítási paraméterek megadása esetén akár VNC, akár SSH használható a telepítés vezérlésére és a rendszer beállítására egy távoli munkaállomásról.
Bármilyen VNC-megjelenítő szoftver használható az openSUSE telepítésének távoli vezérléséhez, szinte minden operációs rendszeren. A jelen fejezetben azt mutatjuk meg, hogyan történik a telepítése egy VNC-megjelenítő alkalmazás vagy egy webböngésző segítségével.
Ahhoz, hogy a telepítési célt felkészítse a VNC-s telepítésre, mindössze meg kell adni a megfelelő rendszerindítási paramétereket a telepítés utáni induláskor (1.4.2. - Egyéni rendszerindítási paraméterek használata). A célrendszer szöveges környezetben indul el és várja, hogy a VNC-kliens csatlakozzon a telepítőprogramhoz.
A telepítőprogram meghirdeti a csatlakozáshoz szükséges IP-címet és képernyőszámot. Ha fizikailag is hozzáfér a célrendszerhez, akkor ezeket az adatokat rögtön azután megtekintheti, hogy a rendszer telepítése elindult. Írja be ezeket az adatokat a VNC-kliensszoftverbe, és adja meg a VNC-jelszót.
Mivel a telepítési cél OpenSLP-n hirdeti meg magát, a telepítési cél címadatai egy SLP-böngészővel is lekérdezhetők anélkül, hogy ténylegesen oda kellene menni a telepített géphez – feltéve, hogy a hálózat és a gépek mind támogatják az OpenSLP-t:
Indítsa el a KDE fájl- és webböngésző programját, a Konquerort.
A címsorba írja be, hogy service://yast.installation.suse. A célrendszer ikonként jelenik meg a Konqueror képernyőjén. Erre az ikonra kattintva elindul a KDE VNC-megjelenítője, amellyel elvégezhető a telepítés. Alternatív megoldásként futtathat másik VNC-megjelenítő szoftvert is a megadott IP-címmel. Adja hozzá az IP-cím végéhez, hogy :1. Ez annak a képernyőnek a száma, amelyen a telepítés zajlik.
Alapvetően két módja van a VNC-kiszolgálókhoz (a jelen esetben a telepítési célhoz) csatlakozásnak. Elindíthat egy független VNC-megjelenítő alkalmazást bármely operációs rendszeren, vagy csatlakozhat egy Javát futtatni képes webböngészővel.
A VNC használata esetén a Linux-rendszer telepítése bármely más operációs rendszer alól (legyen az akár másfajta Linux, Windows vagy Mac OS) is vezérelhető.
Linuxos gépen győződjön meg róla, hogy a tightvnc csomag telepítve van. Windowsos gépen telepítse az alkalmazás windowsos változatát, amely a TightVNC weboldaláról (http://www.tightvnc.com/download.html) tölthető le.
Csatlakozás a célgépen futó telepítőprogramhoz:
Indítsa el a VNC-megjelenítőt.
Írja be a telepítési cél (az SLP-böngészőből vagy magából a telepítőprogramból kiolvasott) IP-címét és képernyőszámát:
ip_cím:képernyő_száma
Megjelenik egy ablak az asztalon, benne a szokásos helyi telepítés YaST-képernyőivel.
Ha webböngészőt használ a telepítőprogramhoz csatlakozásra, akkor tényleg teljesen függetlenné válik bármiféle VNC-szoftvertől és operációs rendszertől. Ha a böngésző képes Javát futtatni, akkor bármilyen böngészőt használhat (Firefox, Internet Explorer, Konqueror, Opera stb.) a Linux-rendszer telepítéséhez.
VNC-s telepítés végrehajtása böngészővel:
SSH használatával távolról vezérelheti a linuxos rendszer telepítését bármely SSH-kliensszoftverrel.
A megfelelő szoftvercsomagok (Linux esetében OpenSSH, Windows esetében PuTTY) telepítésén túl még meg kell adni a megfelelő rendszerindítási paramétereket is ahhoz, hogy az SSH-t használhassa telepítésre. Részletek: 1.4.2. - Egyéni rendszerindítási paraméterek használata. Az OpenSSH alapértelmezés szerint telepítve van minden SUSE Linux alapú operációs rendszeren.
Kérje le a telepítési cél IP-címét. Ha fizikailag hozzáfér a célgéphez, akkor használja azt az IP-címet, amelyet a telepítési rutin megadott a konzolon a rendszer indítása után. Ellenkező esetben használja azt az IP-címet, amelyet az adott géphez rendelt a DHCP-kiszolgáló beállításakor.
A parancssorban írja be a következő parancsot:
ssh -X root@céleszköz_ip_cím
Az céleszköz_ip_cím helyére a telepítési cél tényleges IP-címét kell írni.
Amikor felszólítja a program, hogy adjon meg egy felhasználónevet, írja be, hogy root.
Jelszónak adja meg azt a jelszót, amely be lett állítva az SSH rendszerindítási paraméterekkel. Sikeres hitelesítés után megjelenik a telepítési cél parancssori promptja.
A telepítőprogram indításához írja be, hogy yast. Megjelenik egy ablak a szokásos YaST-képernyőkkel (Chapter Installation with YaST (↑Start-Up)).