Az autofs démon használható a távoli fájlrendszerek automatikus felcsatolásához. Adja hozzá a következő bejegyzést az /etc/auto.master fájlhoz:

/nfsmounts /etc/auto.nfs

Ezután az /nfsmounts könyvtár a kliensen lévő összes NFS-sel csatolt fájlrendszer gyökere lesz, ha az auto.nfs fájl megfelelően létre lett hozva. Az auto.nfs név választásának kényelmi oka van, de tetszőleges név megadható. Az auto.nfs fájlba az összes NFS csatolást meg kell adni az alábbi módon:

localdata -fstype=nfs server1:/data
nfs4mount -fstype=nfs4 server2:/

Aktiválja a beállításokat az rcautofs start paranccsal root felhasználóként. Ehhez például az /nfsmounts/localdata, a kiszolgáló1 /data könyvtára NFS, a kiszolgáló2 /nfsmounts/nfs4mount könyvtára pedig az NFSv4 segítségével kerül felcsatolásra.

Ha az /etc/auto.master fájl az autofs szolgáltatás futása közben módosul, akkor az automountert újra kell indítani a módosítások életbe léptetése érdekében az rcautofs restart parancs segítségével.

Egy NFSv3 segítségével csatolt könyvtár szokásos bejegyzése az /etc/fstab fájlban így néz ki:

nfs.example.com:/data /local/path nfs rw,noauto 0 0

Az NFSv4-csatolások az /etc/fstab fájlhoz is hozzáadhatók. E csatolások esetén az nfs helyett nfs4 értéket használjon a harmadik oszlopban, és ügyeljen rá, hogy a távoli fájlrendszert / adja meg a nfs.example.com: után az első oszlopban. Egy NFSv4 segítségével csatolt könyvtár szokásos bejegyzése az /etc/fstab fájlban így néz ki:

nfs.example.com:/ /local/pathv4 nfs4 rw,noauto 0 0

A noauto paraméter megakadályozza, hogy a fájlrendszer automatikusan fel legyen csatolva a rendszer indulásakor. A megfelelő fájlrendszer kézi csatolásakor lehetőség van a mount parancs lerövidítésére, kizárólag a csatolási pont megadásával:

mount /local/path

Ügyeljen rá, hogy ha nem adja meg a noauto paramétert, akkor a rendszer indulásakor e fájlrendszerek csatolását a rendszer inicializációs parancsfájljai fogják elvégezni.

Jelölje meg az NFSv4 engedélyezése lehetőséget az NFSv4-kliensek támogatásához. Az NFSv3-kliensek továbbra is hozzá tudnak férni a kiszolgáló exportált könyvtáraihoz, amennyiben azok megfelelően lettek exportálva. Ennek részletes leírása: 26.4.3. - v3 és v4 exportok együttes használata.

Az NFSv4 aktiválása után adjon meg egy megfelelő tartománynevet. Győződjön meg róla, hogy a beírt név megegyezik az adott kiszolgálót elérő valamelyik NFSv4-kliens /etc/idmapd.conf fájljában lévővel. Ez az idmapd szolgáltatás paramétere, amely az NFSv4 támogatáshoz (a kiszolgálón és kliensen egyaránt) szükséges. Ha nincsenek különleges igényei, akkor hagyja meg az alapértelmezett (localdomain) beállítást. További információ található a következő linken: 26.7. - További információk

Nyomja meg a Tovább gombot. A következő párbeszédablak két részre van osztva. A felső részben két oszlop található, Könyvtárak és Csatlakoztatott kiszolgálók néven. A Könyvtárak egy közvetlenül szerkeszthető oszlop, amely az exportálandó könyvtárakat sorolja fel.

Rögzített klienshalmaz esetén kétféle könyvtár exportálható – pszeudo-root fájlrendszerként viselkedő, illetve a pszeudo-fájlrendszer bármely alkönyvtárához rendelt könyvtár. Ez a pszeudo-fájlrendszer kiindulási pontként szolgál: ezalatt található az adott klienshalmaz összes exportált fájlrendszere. Egy klienshez vagy a kliensek halmazához a kiszolgálón csak egy könyvtár állítható be pszeudo-rootként az exportáláshoz. A kliens számára több könyvtár úgy exportálható, ha a könyvtárakat a pszeudo-root egyik meglévő alkönyvtárához rendeli.

26.4. ábra - Könyvtárak exportálása NFSv4 segítségével

A párbeszédablak alsó részében adja meg az adott könyvtár kliensét (dzsókernév) és exportálási lehetőségeit. Miután a felső részben felvett egy könyvtárat, automatikusan megjelenik egy másik párbeszédablak a kliens és a beállítási adatok megadásához. Ezután új kliens (klienshalmaz) hozzáadásához kattintson a Gép hozzáadása menüpontra.

A megjelenő kis párbeszédablakban adja meg a gép dzsókernevét. Minden géphez négyféle gép dzsókernév állítható be: egyetlen gép (név vagy IP-cím), hálózati csoportok, dzsókernév (a * például azt jelenti, hogy az összes gép el tudja érni a kiszolgálót), és az IP-hálózatok. A Beállítások menüben adja meg az fsid=0 értéket a beállítások vesszővel elválasztott listájában a könyvtár pszeudo-rootként történő beállításához. Ha a könyvtárat egy másik, már beállított pszeudo-root alatt lévő könyvtárhoz kell rendelni, akkor győződjön meg róla, hogy a cél hozzárendelési útvonal a beállításlistában bind=/target/path formátumban van megadva.

Tételezzük fel például, hogy az /exports könyvtár lett kiválasztva pszeudo-root könyvtárként a kiszolgálóhoz hozzáférő összes kliens számára. Vegye fel ezt a felső részben és győződjön meg róla, hogy a könyvtárhoz megadott beállítás tartalmazza az fsid=0 értéket. Ha van másik könyvtár (pl. a /data, amelyet szintén NFSv4-gyel kell exportálni), akkor vegye fel ezt a könyvtárat is a felső részben. A beállítások megadása során győződjön meg róla, hogy a bind=/exports/data megtalálható a listában, és hogy az /exports/data az /exports már meglévő alkönyvtára. A Csatlakoztatott kiszolgálók rész a bind=/target/path minden módosítását tükrözi, legyen az akár törlés, hozzáadás vagy az érték módosítása. Ez az oszlop nem közvetlenül szerkeszthető, hanem összegzi a könyvtárakat és azok jellemzőit. Az össze információ megadása után nyomja meg a Befejezés gombot. A szolgáltatás azonnal elérhetővé válik.

Mielőtt a Tovább gombra kattintana, győződjön meg róla, hogy az NFSv4 engedélyezése nincs bejelölve a kezdeti párbeszédablakban.

A következő párbeszédablak két részre van osztva. A felső szövegmezőben adja meg az exportálandó könyvtárakat. Alul adja meg a gépeket, amelyek számára hozzáférést kell biztosítani ezekhez a könyvtárakhoz. Minden géphez négyféle gép dzsókernév állítható be: egyetlen gép (név vagy IP-cím), hálózati csoportok, dzsókernév (a * például azt jelenti, hogy az összes gép el tudja érni a kiszolgálót), és az IP-hálózatok.

Ezt a párbeszédablakot az 26.5. ábra - Könyvtárak exportálása NFSv2 és v3 segítségével ábra mutatja. A lehetőségek átfogóbb magyarázatát a man exports parancs kimenete tartalmazza. A beállítás befejezéséhez kattintson a Befejezés gombra.

26.5. ábra - Könyvtárak exportálása NFSv2 és v3 segítségével¶

Az NFSv3- és NFSv4-exportok együtt is jelen lehetnek a kiszolgálón. Az NFSv4-támogatás engedélyezése után a kezdeti beállítási párbeszédablakban azokat az exportokat, amelyekhez az fsid=0 és bind=/target/path nincs megadva a beállításlistában, a rendszer v3 exportoknak tekinti. Tekintse meg a következő példát: 26.3. ábra - NFS-kiszolgáló beállítása YaST segítségével. Ha a Könyvtár hozzáadása paranccsal felvesz egy újabb könyvtárat (például a /data2-t), akkor a megfelelő beállításlistában ne adja meg az fsid=0 vagy bind=/target/path értéket. Ebben az esetben ez az export v3-exportként viselkedik.

Automatikus tűzfalbeállítás Ha a rendszeren aktív a SuSEfirewall2, akkor a YaST a Tűzfalport megnyitása lehetőség kiválasztására átalakítja a tűzfal konfigurációját és engedélyezi az nfs szolgáltatást.

Az NFSv4 az NFS protokoll openSUSE rendszeren rendelkezésre álló legújabb változata. A könyvtárak beállítása az NFSv4 változattal történő exportáláshoz kissé eltér az előző NFS-változatoktól.

/shared/directory   host(option_list)

/export   192.168.1.2(rw,fsid=0,sync,crossmnt)
/export/data   192.168.1.2(rw,bind=/data,sync)

[General] 

Verbosity = 0 
Pipefs-Directory = /var/lib/nfs/rpc_pipefs
Domain = localdomain

[Mapping]

Nobody-User = nobody
Nobody-Group = nobody

Ez a rész az NFSv3- és NFSv2-exportokra vonatkozik. Az NFSv4-exportokról az 26.4.1. - NFSv4-kliensek exportálása rész szól.

A fájlrendszerek NFS-en keresztüli exportálásához két konfigurációs fájlt kell módosítani: az /etc/exports és /etc/sysconfig/nfs fájlokat. Az /etc/exports fájl bejegyzéseinek szokásos formátuma:

/shared/directory   host(list_of_options)

Például:

/export   192.168.1.2(rw,sync)

Itt az /export könyvtár meg van osztva a 192.168.1.2 géppel, az rw,sync beállításlistával. Ez az IP-cím helyettesíthető a kliens nevével vagy kliensek halmazával dzsókernév (például a *.abc.com) vagy akár hálózati csoportok használatával.

A beállítások és jelentésük részletes magyarázatát az exports kézikönyvoldala (man exports) tartalmazza.

Az /etc/exports vagy /etc/sysconfig/nfs módosítása után indítsa és vagy indítsa újra az NFS szolgáltatást az rcnfsserver restart parancs segítségével.